Egyszer találkoztam Párizsban a metróban egy szimfonikus zenekarral. Jó régen volt, de még ma is emlékszem. Tetszett, hogy lementek oda a hétköznapi emberekhez, úgy, mintha az operában lennének, szmokingban, komolyzenével, magaskultúrával. 

Amikor itt jártam lefoglalni ezt a teret, felmentem a toronyba és találkoztam három nepálival. Az egyik lány hagyományos nepáli ruhában volt. Ragyogott, mert nem akart azonos lenni. Mint a többi nő. Nem akart egyik film főhősére sem hasonlítani. Ezért azonnal észrevettem, és sosem felejtem el. 

Kati jutott eszembe. Apám húga volt. Bár az arcára már nem emlékszem, de a történetét sosem felejtem el. Katit egyedül apám támogatta a családjából. Alkoholista volt, tehetetlen; bántalmazó férjjel. Egy nap megfulladt a hányásában. A temetésén tudtam meg, hogy a szülei sosem tudták szeretni, mert Kati egy orosz katona gyereke volt, aki megerőszakolta nagymamát. Katinak esélye sem volt, hogy egyáltalán eszébe jusson az az ostobaság, hogy olyan akarjon lenni, mint a többi nő. Sosem talált semmi jót magában, mert nem kapott szeretet. Azóta már tudom, hogy nem a genetikai rokonom, mert apám sem a genetikai apám. Talán amióta ezt tudom, még közelebb érzem magamhoz Katit. Akkor is, ha már nem tudom, milyen volt az arca. 

Van egy harmadik élmény, ami befolyásolta ezt a kiállítást. Elvesztettem valakit, akivel mindig csak hétköznapi dolgokat csináltam, és mégis nagyon erős emlékeket rajzol bennem a hiánya. Olyasmi volt a történet, mint a nepáli lány a toronyban: nem akart történet lenni, csak az lett.

Miért érdekes számomra ez a torony?

A Kapisztrán téri Mária Magdolna-torony az egyik leglátványosabb középkori műemlék Budán. Buda városának 1244. évi alapítását követően a németekkel szemben akkor még kisebbségben lévő magyar polgárok ezen a helyen saját kápolnát építettek. A szentélyt a 15. század végén háromhajós templommá bővítették, ami mellé a ma is álló tornyot emelték. A török időkben itt működött a Vár egyetlen keresztény temploma, amelyet megosztva használtak katolikusok és protestánsok. A tizenötéves háború idején elvették a keresztényektől az épületet és ezután a törökök muzulmán imahellyé alakították. Buda visszafoglalása után a ferencesek templomaként működött, de a rend feloszlatásakor ismét bezárták. 1792-ben – az akkor használaton kívüli épületben – I. Ferencet koronázták magyar királlyá. 1817-től a budai helyőrség kapta meg istentiszteleti célokra. Budapest 1945. évi ostrománál az épület ismét súlyosan megrongálódott. A torony műemléki helyreállítása 1950-ben megkezdődött, de ezzel egy időben – az egyházellenes politikai rendszer vezetőinek döntése alapján – a templomot lebontották. Csak ez a torony maradt meg. Ami lehetőséget ad arra, ha felmászol a csigalépcsőin, hogy láss. Az egykori templom védőszentje Mária Magdolna volt, és a torony ma is az ő nevét viseli. 

Mária Magdolna 

Fülöp evangéliuma az újszövetségi apokrifok szövege. A fennmaradt szöveg szerint Jézus jobban szerette Mária Magdolnát bármelyik tanítványánál, és gyakran szájon csókolta. A többi tanítvány azt kérdezte: »Miért szereted őt jobban valamennyiünknél?« A Megváltó azt válaszolta nekik: »Miért ne szeretnélek benneteket őhozzá hasonlóan? Ha egy vak ember és egy látó mindketten együtt a sötétségben vannak, nincs különbség közöttük. Amikor aztán eljön a fény, a látó meglátja a fényt, és aki nem lát, továbbra is sötétségben marad.” Ezen a szövegen elmélkedve nem tartom különösnek, hogy a hányatott sorsú templomból épp a torony áll még ma is.

A kürt

A női energiák szoros összefüggésben vannak a növekedéssel, a felfelé törekvéssel. Buddha történetei nagyon szorosan kötődnek az anyukájához. Tragikus történet, hogy Buddha születése után 7 nappal meghalt az édesanyja.

A bölcsesség tanítását a női erőkhöz kapcsolja a buddhizmus. Mert a női tanítások nem filozofikusak, gyakorlati módon közelítik meg a megvilágosodást is. A női tanítások másik jellegzetessége, hogy az érzelmekkel foglalkoznak. A férfi tanításokban nagyon kevés dolgot találunk az érzelmekről és arról, hogyan kezelhetjük az érzelmeket. A théraváda országokban /Sri Lanka, Kambodzsa, Thaiföld, Burma, Laosz/ nagy igény van arra, hogy újraindítsák a női közösségeket. De első apácát csak Buddha avathat vagy egy már avatott apáca. Mivel kihalt a Buddha által avatott női vonal, ez a szabály most lehetetlenné teszi, hogy hivatalosan el tudják indítani újra az apácák közösségét.

Sri Lankán az egyik kolostor apátja ennek ellenére úgy döntött, hogy szentelni fog apácákat.

A mongolok fő lámája erre csak annyit mondott: mint oly sokszor, most is a nők fogják megmenteni a buddhizmust. Az itt elhelyezett elhagyott kürtök a női tanítások hiányára figyelmeztetnek és nagyon szerencsés fordulatnak érzem, hogy az öregek tanácsa szabályai ellenére újra elindították az apáca-vonalat.